A természetben minden szorosan összefügg a hőmérséklettel. Amióta Galileo feltalálta a hőmérőt, az emberek elkezdték használni a hőmérsékletet a méréshez.
A hőmérsékletérzékelők a legkorábban kifejlesztett és legszélesebb körben használt érzékelők. De azt az érzékelőt, amely a hőmérsékletet valóban elektromos jellé alakítja, Saibei német fizikus találta fel, a későbbi hőelemes érzékelőt. 50 év után a német Siemens feltalálta a platina ellenálláshőmérőt. A félvezető technológia támogatásával ez az évszázad számos hőmérséklet-érzékelőt fejlesztett ki, beleértve a félvezető hőelemes érzékelőket is. Ennek megfelelően a hullámok és az anyag közötti kölcsönhatás törvénye alapján akusztikus hőmérsékletérzékelőket, infravörös érzékelőket és mikrohullámú érzékelőket fejlesztettek ki.
Az optikai szál 1970-es megjelenése óta, a lézertechnológia fejlődésével az optikai szál elméletben és gyakorlatban is számos előnnyel rendelkezik. Az optikai szálak alkalmazása az érzékelő technológia területén is egyre nagyobb figyelmet kapott. A tudomány és a technológia fejlődésével számos száloptikai hőmérséklet-érzékelő jelent meg, és várhatóan az új technológiai forradalom hullámában a száloptikás hőmérséklet-érzékelőket széles körben használják majd, és egyre több szerepet kapnak.
A száloptikai hőmérséklet-érzékelő működési elve az, hogy a fényforrásból érkező fény az optikai szálon keresztül jut el a modulátorhoz, és a mérendő paraméter hőmérséklete kölcsönhatásba lép a modulációs zónába belépő fénnyel, ami optikai tulajdonságokat idéz elő. a fény (például a fény intenzitása és hullámhossza). Frekvencia, fázis stb. változása, úgynevezett modulált jelfény. Az optikai szálon keresztül a fotodetektorba küldés után demoduláció után megkapjuk a mért paramétereket.
Sokféle száloptikai hőmérséklet-érzékelő létezik, amelyek működési elvük szerint funkcionális és átviteli típusokra oszthatók. A funkcionális optikai szál hőmérséklet-érzékelő az optikai szál különféle jellemzőinek (fázis, polarizáció, intenzitás stb.) segítségével méri a hőmérsékletet a hőmérséklet függvényében. Bár ezek az érzékelők rendelkeznek az átvitel és az érzékelés jellemzőivel, növelik az érzékenységet és az érzékenységet is.
Az átviteli típusú szálas hőmérséklet-érzékelő szála csak optikai jelátvitelként szolgál, hogy elkerülje a hőmérséklet-mérési terület bonyolult környezetét. A mérendő objektum modulációs funkcióját egyéb fizikai tulajdonságok érzékeny komponensei valósítják meg. Az ilyen érzékelők az optikai szálak jelenléte miatt optikai csatolási problémákat okoznak az érzékelőfejjel, növelik a rendszer összetettségét, és érzékenyek az olyan interferenciára, mint a mechanikai vibráció.
Különféle száloptikai hőmérséklet-érzékelőket fejlesztettek ki.
Az alábbiakban röviden bemutatjuk több fő száloptikai hőmérséklet-érzékelő kutatási helyzetét. Ezek közé tartoznak a száloptikai interferencia hőmérséklet-érzékelők, a félvezető abszorpciós szál hőmérséklet-érzékelői és a szálrács hőmérséklet-érzékelők.
A száloptikás hőmérséklet-érzékelőket megalakulásuk óta használják az energiaellátó rendszerekben, az építőiparban, a vegyiparban, a repülőgépiparban, az orvostudományban és a tengerészeti fejlesztésekben, és számos megbízható alkalmazási eredményt értek el. Alkalmazása felmenőben lévő, nagyon széles fejlődési kilátásokkal rendelkező terület. Eddig is számos kapcsolódó kutatás volt itthon és külföldön, bár az érzékenységben, a mérési tartományban és a felbontásban is nagy fejlődés történt, de úgy gondolom, hogy a kutatások elmélyülésével a konkrét alkalmazási célnak megfelelően egyre több, ill. nagyobb pontosság, egyszerűbb felépítés, alacsonyabb költség, praktikusabb megoldások, valamint a hőmérséklet-érzékelők fejlesztésének további elősegítése.
