A lézeres távolságmérés lézerrel, mint fényforrással történik. Fel van osztvafolyamatos lézerésimpulzuslézera lézeres működési módnak megfelelően. A gázlézerek, mint a hélium-neon, argonion, kripton-kadmium és így tovább, folyamatos kimeneti állapotban működnek a fázislézeres tartomány meghatározásához, kettős heterogén GaAs félvezető lézer infravörös méréshez; szilárd lézer, például rubin, neodímium üveg, impulzuslézeres távolságméréshez. A lézeres távolságmérő a jó monokróm jellemzőinek és a lézer erős orientációjának köszönhetően, valamint az elektronikus vonalak félvezető integrációjával párosul, a fotoelektromos távolságmérőhöz képest nem csak napközben működik és éjszaka, hanem javítja a távolságmérő pontosságát is.
A lézeres távolságmérő egy olyan műszer, amely alézera célpont távolságának pontos mérésére (lézeres távolságmérőként is ismert). Amikor a lézeres távolságmérő működik, nagyon vékony lézersugarat bocsát ki a célpont felé, a fotoelektromos elem pedig fogadja a céltárgyról visszavert lézersugarat. Az időzítő méri a lézersugár továbbításától a vételig eltelt időt, és kiszámítja a megfigyelő és a cél közötti távolságot. A lézer folyamatos kibocsátása esetén a mérési tartomány elérheti a 40 km-t, és a művelet éjjel-nappal végezhető. Ha a lézer impulzusos, az abszolút pontosság általában alacsony, de jó relatív pontosságot érhet el nagy távolságú méréseknél. A világ első lézerét először Mayman, a Hughes Aircraft Company tudósa fejlesztette ki 1960-ban. Az amerikai hadsereg hamarosan katonai lézeres eszközökön végzett kutatásokat ezen az alapon. 1961-ben az első katonai lézeres távolságmérő átment az amerikai hadsereg bemutató tesztjén. Ezt követően a lézeres távolságmérő hamarosan bekerült a gyakorlati konzorciumba. A lézeres távolságmérő előnye a könnyű súly, a kis térfogat, az egyszerű kezelés, a gyors és pontos sebesség, hibája pedig mindössze egyötöde-század része a többi optikai távolságmérőnek. Ezért széles körben használják topográfiai felmérésben, harctéri felmérésben, harckocsik, repülőgépek, hajók és tüzérség céltávolságában, valamint felhők, repülőgépek, rakéták és mesterséges műholdak magasságának mérésében. Fontos technikai eszköz a harckocsik, repülőgépek, hajók és tüzérség pontosságának javítására. Ahogy a lézeres távolságmérő ára folyamatosan csökken, az iparág fokozatosan elkezdte használni a lézeres távolságmérőket. Számos új mikro távolságmérő jelent meg itthon és külföldön a gyors hatótávolság, a kis térfogat és a megbízható teljesítmény előnyeivel, amelyek széles körben használhatók ipari mérésben és vezérlésben, bányákban, kikötőkben és más területeken.
A lézeres távolságmérő általában két módszert használ a távolság mérésére: impulzusmódszert és fázismódszert. Az impulzus-tartomány meghatározásának folyamata a következő: a távolságmérő által kibocsátott lézert visszaveri a mért tárgy, majd a távolságmérő fogadja. A távolságmérő egyidejűleg rögzíti a lézer köridejét. A fénysebesség és az oda-vissza út szorzatának fele a távolságmérő és a mért tárgy közötti távolság. Az impulzusos módszerrel végzett távolságmérés pontossága általában körülbelül +/-10 cm. Ezenkívül az ilyen típusú távolságmérők mérési vak területe általában körülbelül 1 m. A lézeres távolságmeghatározás a fényhullámok mérési módszere. Ha a fény C sebességgel terjed a levegőben, és az a és B pont közötti oda-vissza utazáshoz szükséges idő t, akkor az a és B pont közötti d távolság a következőképpen fejezhető ki. D=ct/2 Ahol: D -- távolság a és B állomás között; C - sebesség; T -- az a és B fény egy oda-vissza utazásához szükséges idő. A fenti képletből látható, hogy az a és B távolság mérése valójában a T fényterjedési idő mérése. A különböző mérési időmódszerek szerint a lézeres távolságmérő általában impulzus- és fázistípusra osztható. Tipikus a vad di-3000 és a való világ ldm30x-a. Megjegyzendő, hogy a fázismérés nem az infravörös vagy a lézer fázisát méri, hanem az infravörös vagy lézerrel modulált jel fázisát. Az építőiparban létezik kézi lézeres távolságmérő, amit házmérésre használnak, működési elve is megegyezik.
A precíziós távolságmeghatározáshoz általában a teljes reflexiós prizma együttműködése szükséges, míg a házméréshez használt távolságmérőt közvetlenül a sima fal visszaverődése méri, főként azért, mert a távolság viszonylag közel van, és a fény által visszavert jel intenzitása elég nagy. Ebből tudhatjuk, hogy függőlegesnek kell lennie, különben a visszatérő jel túl gyenge a pontos távolság meghatározásához. Általában lehetséges. A gyakorlati mérnöki gyakorlatban vékony műanyag lemezt használnak visszaverő felületként a diffúz visszaverődés súlyos problémájának megoldására. A lézeres távolságmérő pontossága elérheti az 1 mm-es hibát, amely alkalmas különféle nagy pontosságú mérési célokra.
We use cookies to offer you a better browsing experience, analyze site traffic and personalize content. By using this site, you agree to our use of cookies.
Privacy Policy
