Egy szupersugárzó fényforrás (más néven anASE fényforrás) egy szupersugárzás-alapú szélessávú fényforrás (fehér fényforrás). (Gyakran tévesen szuperlumineszcens fényforrásnak nevezik, ami egy másik jelenségen, a szuperfluoreszcencián alapul.) Általában egy szuperlumineszcens fényforrás tartalmaz egy lézeres erősítő közeget, amelyet gerjesztve fényt sugároznak, majd felerősítve fényt bocsátanak ki. A szupersugárzó fényforrások időbeli koherenciája nagyon alacsony a nagy sugárzási sávszélességük miatt (a lézerekhez képest). Ez nagymértékben csökkenti a foltosodás valószínűségét, ami gyakran látható a lézersugarakban. Magas térbeli koherenciája miatt azonban a szupersugárzó fényforrás kimenő fénye jól fókuszált (hasonlóan a lézersugárhoz), ezért sokkal intenzívebb, mint az izzólámpáé. Ezért ez a fényforrás nagyon alkalmas optikai koherencia tomográfiára (Optical Coherence Tomography, OCT), eszköz jellemzésére (száloptikai kommunikációban), giroszkópokra és száloptikai érzékelőkre. Lásd a Szuperlumineszcens diódák bejegyzést a részletesebb alkalmazásokért. A szuperlumineszcens fényforrások legfontosabb fajtáiszuperlumineszcens diódák SLD-kés szálerősítők. A szál alapú fényforrások nagyobb kimeneti teljesítménnyel rendelkeznek, míg az SLD-k kisebbek és olcsóbbak. Mindkettő sugárzási sávszélessége legalább néhány nanométer és több tíz nanométer, sőt néha 100 nanométernél is nagyobb. Mint minden nagy nyereségű ASE forrás esetében, az optikai visszacsatolás (pl. a szálas portok visszaverődése) gondos elnyomására van szükség, hogy parazita lézerhatásokat idézzen elő. Optikai szálakat használó eszközök esetében az optikai szálon belüli Rayleigh-szóródás hatással lehet a végső teljesítményindexre.
We use cookies to offer you a better browsing experience, analyze site traffic and personalize content. By using this site, you agree to our use of cookies.
Privacy Policy
